A kozmetikai alapanyagok a kozmetikai termékek gyártása során felhasznált különféle természetes, szintetikus vagy extrahált anyagokat jelentik. Ezek az anyagok rendeltetésük szerint alapösszetevőkre, segédösszetevőkre és funkcionális összetevőkre tágabb kategóriákba sorolhatók. Az alapösszetevők alkotják a termék elsődleges tömegét, és olyan komponenseket tartalmaznak, mint az olajok, porok és oldószerek; a segédösszetevők a készítmény stabilizálására vagy specifikus tulajdonságok,-például illat vagy szín-tulajdonítására szolgálnak, beleértve az olyan anyagokat, mint a tartósítószerek és az illatanyagok; a funkcionális összetevők ezzel szemben olyan speciális előnyöket biztosítanak, mint a hidratálás vagy a bőr fehérítése.
hazámban besorolt rendszert alkalmaznak az új kozmetikai alapanyagok esetében: a magas-kockázatú anyagokat kötelező regisztrációs eljárásnak vetik alá, míg az alacsony-kockázatú anyagokat csak bejelentési (értesítési) eljárásra van szükség. A nyersanyagokkal kapcsolatos innováció előmozdítása érdekében a kormány különféle politikákat hirdetett ki, köztük a *Kozmetikai nyersanyagok innovációjának támogatásáról szóló rendelkezéseket* és a *Kozmetikai nyersanyagok felhasználásának céljáról szóló műszaki irányelveket (próba)*. Bizonyos nyersanyagok-mint például a PFAS-biztonsági megfontolások miatt számos országban használati korlátozásokkal szembesültek; Franciaország például jelenleg előírja, hogy az ilyen anyagok maradékkoncentrációja nem haladhatja meg a 25 ppb-t. Ezen túlmenően a biotechnológia a nyersanyag-kutatás és -fejlesztés új határvonalaként jelent meg, mivel az egyedülálló, magas{8}flórából származó kivonatokat egyre gyakrabban használják olyan funkcionális összetevők kifejlesztésére, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például antimikrobiális és antioxidáns hatású.